Erzsébet királyné emlékezete
1898. szeptember 10-én Erzsébet királynét, Ferenc József hitvesét meggyilkolták. Erzsébet legendája már életében hatalmasra nőtt, váratlan tragikus halála még nagyobbra duzzasztotta az iránta érzett tiszteletet, szeretetet, rajongást. A gyász első napjaiban egész Magyarország területén keresztül szaladt a jelszó: „Szobrot a királynénak!”. Sokan adakoztak az országos szoborra, de már ekkor sok településen „megérlelődött az a hazafias eszme”, hogy szobrot állítsanak a királyné emlékének. Ezt erősítette meg Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1898. őszén megjelent körlevele, amelyben arra buzdított mindenkit, hogy a királyné emlékét megörökítő fákat ültessenek. Két évtized kutatási eredményeit szeretném megosztani!
A szélesebb közönség figyelmét célzó filmek, könyvek mellett a téma több területén születtek kiváló kutatási eredmények, melyek nagyban segítik az Erzsébet kultusz megismerését és megértését. PhD kutatásom is arra vállalkozik, hogy hozzájáruljon ehhez a munkához és az Erzsébet kultusz egy eddig kevés figyelmet kapott részét feltárja. A királyné emlékezete a fiatalabb és a legkisebb korosztály szemével, az oktató-nevelő intézmények kultuszban betöltött szerepével, az iskolai Erzsébet ünnepségek hatásának vizsgálatával további érdekes adalékokhoz jutunk az Erzsébet-jelenség megértésében.
Szeretnél bepillantani egy olyan magángyűjteménybe, amely Erzsébet királynét állította a középpontba?
Magyarország, Cece, Árpád utca 8.Bauer-kastély bejárója előtt(elpusztult) Avatás: 1903. május 24.szobrász: Zala Györgyépítész: Tőry Emil Zala György a királyné halálát megelőző évben, 1897-ben megmintázta a
Magyarország, Balatonlelle, Hunyadi utca 5.Szünidei-gyermektelep homlokzatán(elpusztult) Avatás: 1905. július 9.Dombormű (Zsolnay majolika)tervezte: Varga Emil Az intézményi névadásokat vizsgálva a bölcsődék, árvaházak, óvodák és iskolák mellett
A királyné tragikus halála után, Darányi Ignác felhívására induló faültetések gyönyörű Erzsébet ligeteket hoztak létre. A városok, falvak elöljárósága, iskolák, nőegyletek, különféle intézmények, erdészetek, egyházak, nemesemberek kezdeményezték az emlékállítás ezen módját. Helyileg a legtöbb liget a települések belterületén helyezkedtek el és ma is hirdetik megmaradt fáikkal, közterület elnevezésekkel a királyné emlékét. Voltak azonban olyan kezdeményezések, melyek kívül a településeken alakítottak ki ligeteket, fasorokat, erdősávokat. Ezek között egyik legkülönlegesebb Erzsébet királyné emlékhelyeket a Rábaszabályozói Társaság
