Rába mellett:
ÉDUVIZIG Árpási szivattyútelep után, Sebes-Sobori-csatorna zsilipjénél az Erzsébet ligetben Árpás határában
Nicki gátnál, a gátőrház udvarán – Erzsébet ligetben Nick közelében
Rábca mellett:
ÉDUVÍZIG Szentkereszti gátőrház udvarán -Erzsébet ligetben Ikrény és Abda közelében
ÉDUVÍZIG Győrsövényházi szivattyúteleppel szemben a túlparton Lébény közelében
Avatás: 1899. Emlékoszlopok
Állíttatta: Rábaszabályozói Társulat, Győr
A királyné tragikus halála után, Darányi Ignác földművelődésügyi miniszter felhívására induló faültetések gyönyörű Erzsébet ligeteket hoztak létre. A városok, falvak elöljárósága, iskolák, nőegyletek, különféle intézmények, erdészetek, egyházak, nemesemberek kezdeményezték az emlékállítás ezen módját. Helyileg a legtöbb liget a települések belterületén helyezkedett el és ma is hirdeti megmaradt fáival, közterület elnevezésével a királyné emlékét.
Voltak azonban olyan kezdeményezések, melyek kívül a településeken alakítottak ki ligeteket, fasorokat, erdősávokat. Ezek között a legkülönlegesebb Erzsébet királyné emlékhelyek a Rábaszabályozói Társulat által létrehozott Erzsébet királyné ligetek a Rába és a Rábca folyó partjain.
A Rábaszabályozó Társulat 1873. november 15-én alakult meg Győrött.
A társulat céljai az alapszabályzata szerint a Rába és mellékfolyóinak, Fertőnek és egyéb belvizeknek tényleges összefüggő ártereit „a mai kor műveltségének, az ipar-, kereskedelem-, és magasabb gazdászat kívánalmainak megfelelő együttes és összhangzatos, mégis az egyes vizek vagy vidékek ártereinek külön sajátságait tekintetbe vevő szabályozási rendszer megállapítása” és az ármentesítés folyamatos fenntartása volt.
A királyné halála után a Társulat 1898. október 11-i közgyűlésén gróf Cziráky Béla elnök
„meleg szavakban emlékezett meg az orgyilkos kéz által kimult királynőről s indítványára egyhangulag elhatározták, hogy a megboldogult Felséges asszonynak dicső emlékét jegyzőkönyvben örökítik meg”.
A Társulat faültetéseiről az Erzsébet királyné emlékfái könyvben találunk bejegyzést, ahol külön utalás nincs a különleges emlékművekre, de részletesen megtudhatjuk hová kerültek emlékfák:
Ezen ligetek ültetésének és az emlékművek állításának pontos dátumához támpontot ad a Köztelek folyóirat 1899. április 22. számában megjelent cikk a faültetések jelentéséről:
„Erzsébet-fák. A földmivelésügyi miniszternek ujabban a következők jelentették be, hogy a boldogult királyné emlékére Erzsébet-fákat ültettek: (..) ”
A hosszú felsorolásban szerepel a Rábaszabályozó Társulat neve is.
A ligeteket 200-300 m2-es föld-platóra telepítették, melynek közepére emlékoszlopokat emeltek. A betonból készült emlékművek derékba tört fatörzs alakúak. Átmérőjük 30 cm, és kb. 110 cm magasak, az oszlop középső részén felirat olvasható:
ERZSÉBET
KIRÁLYNÉ
LIGET
1898.
Az emlékoszlopok köré ültették az emlékfákat: kőrist, fenyőt, hársfát.
Az emlékhelyeket a gátőrök gondozták, vigyázták. Erre leginkább az 1950-es években, a Rákosi éra idején volt szükség. Amikor is 1952-ben az Erzsébet-emlékek megsemmisítésére szólította fel az Országos Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal a Győri Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal vezetőjét. A szakaszmérnökök értékmentő módon hajtották végre a szigorú utasítást és nem semmisítették meg ezeket a „burzsoá” maradványokat. Az emlékhely közelében, alkalmas helyen elásatták az emlékoszlopokat, és jelentették, hogy összetörették és a folyóba dobták. Így az ellenőrzés sem találhatott hibát. Az idő múlásával és a politikai helyzet enyhülésével aztán az 1960-as évek elején keresni kezdték az emlékoszlopokat. A gátőrök – ugyanazok, akik 1952-ben is ott dolgoztak – pontosan tudták, hol ásták el annak idején az oszlopokat, és mivel már nem kellett megtorlástól tartaniuk, előszedték és visszaállították eredeti helyükre azokat.
Az emlékhelyek fenti történetéről Sümegi Mihály, győri mérnök összegyűjtött anyaga alapján, a Kisalföld hasábjain 1998-ban olvashatunk.
A királyné halálának századik évfordulója alkalmával árpásiak és a településről elszármazottak tisztelegni kívántak Erzsébet emléke előtt. Ezért egy evezőstúrát szerveztek a Rába Nick és Árpás közötti szakaszán.
A Nick, Vág és Árpás községek éritésével megvalósuló túra részvevői emlékfát is ültettek mindhárom településen meglévő Erzsébet ligetekben. Nicken és Vágon 1998. augusztus 6-án csütörtökön volt a megemlékezés. Árpáson augusztus 8-án szombaton a túra végén került sor a fák elültetésére.
A gondoskodásnak köszönhetően a Rába menti három liget közül kettőben ma is áll az emlékoszlop.
Az egyik Árpás mellett a szivattyútelep után, Sebes-Sobori-csatorna zsilipjénél, a másik a Nicki gátnál, a gátőrház udvarán.
Árpás mellett a szivattyútelep után, Sebes-Sobori-csatorna zsilipjénél:
Térképen:
További fotók (2024.01.)
A Nicki gátnál, a gátőrház udvarán:
Térképen:
További fotók (2024.01.):
A Rábca partján is megtalálunk két emlékművet. Az egyiket az Új-Rábca északi partján, a sövényházi hídtól a folyásiránnyal szemben haladva mintegy másfél kilométernyire, közvetlenül a töltés mellett, a mentett oldalon látható. Az emlékoszlop itt egy ásott kút mellett áll, sajnos a liget fái nem maradtak meg.
Kiszeli Lajos tollából a Lébény című helyi lapban további érdekes történetet olvashatunk, mely az Erzsébet kultuszra jellemző helyi mondák születésére ad példát:
„A lébényiek körében élő legenda szerint a térségben 1886-93 között végzett Rábcaszabályozási munkálatokat Lébény határában járva Erzsébet királyné is megtekintette, s a mára fáit vesztett egykori Erzsébet-ligetben álló magányos kőoszlop ennek a látogatásnak az emlékét őrzi. A legenda szerint a munkálatok megtekintésére érkezett Erzsébet a hosszú útban megfáradt lovát a kút mellett álló fához kötötte, megitatta, majd – maga is megpihenvén – szívélyesen elbeszélgetett a Rábca új medrét ásó kubikusokkal. A legendának valós alapja nincs, semmiféle írásos dokumentum nem igazolja, hogy a folyó szabályozásának idején a királyné látogatást tett volna Moson megyében.”
Győrsövényházi szivattyúteleppel szemben a túlparton Lébény közelében:
Térképen:
A Rábca mentén, Ikrény és Abda közelében a Szentkereszti gátőrház udvarán is megtaláltuk az emlékoszlopot. A 2024. januári látogatásunkkor a gátőrrel beszélgetve elmondta, hogy sajnos kevesebb fa van már, az elődje idején több kivágásra került.
A Szentkereszti gátőrház udvarán:
Térképen:
További fotók:
A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Kőtárában is őriznek egy ilyen emlékfát, melynek méretei és felirata megegyezik a fent leírtakkal. A tárgy bekerülésének helyéről, idejéről nincsenek adataik. Talán ez volt a vági Erzsébet kert emlékoszlopa?
Források:
A Rábaszabályozó Társulat Alapszabályai. Nyomtatott Czéh Sándornál, Győr, 1874.
sz.n. (1898): A Rábaszabályozó társulat közgyűlése. Győri Hirlap. 1898.10.12. p.2.
Erzsébet királyné emlékfái. Bp., Pallas, 1899. p.87.
Erzsébet-ligetek a Rába mentén in: Szlávik Lajos – Fejér László (2008): 111 vízi emlék Magyarországon. KÖZDOK Kft. Budapest, p.22-23. (Sümegi Mihály volt vízügyes dolgozó korábban összegyűjtött anyaga)
sz.n. (1998): Emléktúra. Kisalföld. 53(154). p.9.
sz.n. (1998): Vízi túrával tisztelegtek. Kisalföld, 53.(251). p.13.
sz.n. (2009): Dombiföldre végre út vezet. Kisalföld. 64(294). p.8.
Szeghalmi Balázs: A Sissi-szobrok titka Győr közelében – fotók. https://www.kisalfold.hu/helyi-ertek/2020/11/a-sissi-szobrok-titka-gyor-kozeleben-fotok (2024.01.07.)
Hargitainé Bartha Annamária: Erzsébet királyné emlékére. http://romer.hu/erzsebet-kiralyne/ (2024.01.07.)
