Erzsébet-emlék Szőgyénben

Szlovákia, Nyitrai kerület, Érsekújvári járás,
Szőgyén (Svodín) határában, Rendeskútnál

Avatás: 1901. szeptember 22.
Emlékoszlop

Az Erzsébet királyné emlékfái könyvben megtaláljuk a településen létesített Erzsébet-fák bejegyzését. Külön említik Hausner Ede erdész illetve a falu elöljáróságának ültetését. 

Erzsébet királyné emlékfái. Bp., Pallas, 1899. p.71.
Erzsébet királyné emlékfái. Bp., Pallas, 1899. p.73.

A fásítások után, egy harmadik helyszínen, három évvel a királyné halála után 1901. szeptember 22-én Szölgyén település (akkor Esztergom vármegye) közadakozásból emlékoszlopot emelt Erzsébet királyné emlékére.

Az emlékoszlop tervezését és felállítását a község tanítói és Hausner Ede „prímási” erdész kezdeményezték.

Az emlékmű négy és fél méter magas, „cementtel épített, kívülről márványozott tégla-obeliszk”, melyet a község határában, az erdő szélén, patak partján állították fel. Körülötte padokat helyeztek el, hárs, jávor  és rózsafákkal, díszcserjékkel parkosították a területet.

Felirata:

MAGYARORSZÁG VÉDANGYALÁNAK,
ERZSÉBET KIRÁLYNÉNAK EMLÉKÉRE
† 1898. IX. 10.

Forrás:Laczkó Gábor (2012): Fénnyel írott történelem: XX. századi szőgyéni életképek (Szőgyén Öröksége Társaság). Magánkiadás

Az emlékmű fölavatásán helybeliek mellett a környék nagyszámú lakossága is részt vett. A megemlékezés „magasztosságát emelte” a tanítói kar dalárdája hazafias énekekkel. A beszédet Szvoboda Román tanító mondta, Szabó Endre tanító pedig ez alkalomra írt ódáját adta elő Erzsébet címmel.

A Szőgyén története képekben FB csoportban az emlékmű helyszínéről, az ún. Rendeskút (Rendes-kút) területről a következőket írták az emlékeiket felidéző helybeliek:
„A Rendes-kút major volt, ahol két lakóház állt és négy család lakott ott, és még néhány istálló.”
„Háború előtt majálist tartottak ott. Pünkösdkor meg arra ment a falu apraja nagyja gyalog Ciglédkére.”
„A falut elhagyva a fehér kereszti úton balra kanyarodva érték el az erdőn keresztül.”

Gyerekek az Erzsébet királyné emlékműnél 1938-ban forrás: Laczkó Gábor

Az emlékmű a mai napig ott áll, elhanyagolt, lepusztult állapota ellenére dacolva az idővel és hirdetve a helyiek Erzsébet királyné iránti tiszteletét.

Fotó: Barna Zoltán (Forrás)

Források:

  • sz.n. (1901): Erzsébet-emlék Szölgyénben. Esztergom és vidéke 1901.09.28.p.3.
  • sz.n. (1901): Erzsébet-emlék Szölgyénben. Esztergom, 1901.09.29.p.6.
  • sz.n.(1901): Erzsébet-emlék Szölgyénben. Néptanítók Lapja, 1901.10.03. 34.évf.40.sz. p.16.
  • Laczkó Gábor (2012): Fénnyel írott történelem: XX. századi szőgyéni életképek (Szőgyén Öröksége Társaság). Magánkiadás
  • Szőgyén története képekben nyilvános FB csoport bejegyzései

Térképen:

További érdekességek...

Gátőrök vigyázta különleges Erzsébet királyné emlékhelyek a Rába és a Rábca mentén

A királyné tragikus halála után, Darányi Ignác felhívására induló faültetések gyönyörű Erzsébet ligeteket hoztak létre. A városok, falvak elöljárósága, iskolák, nőegyletek, különféle intézmények, erdészetek, egyházak, nemesemberek kezdeményezték az emlékállítás ezen módját. Helyileg a legtöbb liget a települések belterületén helyezkedtek el és ma is hirdetik megmaradt fáikkal, közterület elnevezésekkel a királyné emlékét. Voltak azonban olyan kezdeményezések, melyek kívül a településeken alakítottak ki ligeteket, fasorokat, erdősávokat. Ezek között egyik legkülönlegesebb Erzsébet királyné emlékhelyeket a Rábaszabályozói Társaság

Erzsébet-emlék az örök könnyek templomában – Homoródalmási barlang

A királyné tiszteletére létrehozott emlékhelyek között több különleges helyszín van. Érdemes figyelmet fordítani az emlékezethely kialakításának miértjeire is. A faültetések helyszínei, az emlékszobrok és emléktáblák számára kigondolt helyek a legtöbb esetben megindokolt választások voltak. Nézzünk most ezek közül egy igazán egyedi emlékezethelyet, mely ma már csak a feljegyzésekben, képeslapokon, újságcikkek és könyvek hasábjain létezik.

Bakonyszombathely millenniumi és Erzsébet királyné emléke

1899. augusztus 20-án hazafias ünnepséggel ülték meg Bakony-Magyar-Szombathelyen (ma Bakonyszombathely) Szent István napját.

A falu lakosai úgy döntöttek, hogy emlékezetessé teszik az utcák névadását, és ehhez a naphoz kapcsolódóan egy emlékoszlopon állítanak emléket a millenniumi Magyaroroszágnak és Erzsébet királynénak.

Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál

Holló Barnabás domborművén megörökített jelenet egy olyan esemény pillanatfelvétele, melynek részleteit a korabeli sajtó patetikusan ecsetelte. Az esemény, ami olyan gesztust mutat be, mely Erzsébet királyné kultuszának egyik szimbóluma lett.