A hónap tárgya – 2023. szeptember
Gyűjteményemben több olyan tárgy is van, amely egy kedves ismerős, barát által került hozzám.
Köztük egyik különleges darab, melyet szintén egy helyi ismerőstől kaptam ajándékba: „Te ezt biztos értékeled!” szavakkal. Hálás vagyok érte, hogy úgy érezte, hogy a királynéhoz kacsolódó, addig családjukban őrzött tárgy hozzám kerülve, jó helyre talál!
Amikor megláttam, egyből felfedeztem benne az 1. pesti honvéd zászlóalj (M. Kir. budapesti 1. Honvéd gyalogezred) sapkajelvényének Erzsébet ábrázolását, mely sajnos még nincs a gyűjteményemben, de árverező oldalakon és gyűjtőtársnál is láttam már. Azonban ez nem jelvény volt, nem is érem, hanem valami más. Nem vagyok jártas az éremgyűjtésben és a katonai ruházat kiegészítőiben sem. Azonban egy szakértő muzeológus történészt megkérdezve, azonnal választ kaptam: ez egy próbaverete a sapkajelvénynek, pontosan a kettes számú, amely igazán egyedivé teszi ezt a tárgyat.
Sapkajelvény próbaveret 1917. – Első honvéd gyalogezred
Erzsébet királyné balra néző mellképe, fején diadém, szorosan feltűzött hajfonat és vállára omló fátyol.
Körirat: ZÁSZLÓNKHOZ TÖRHETETLENÜL HÜEN — FELSÉGES ANYJÁHOZ HERVADHATATLAN KEGYELETTEL
vízszintes felirat: EGYES HONVÉD
alatta a szelvényen a magyar címer, mellette balra Budapest — jobbra Pest megye címere
ovális, a veret nagysága: 223 x 163 mm
oldalt balra:. BERÁN LAJOS 1917
hátán belekarcolva: ”2. javított próba veret 1917.VIII.21.”:
Miért is szerepel Erzsébet királyné egy sapkajelvényen és annak próbaveretén 1917-ben?
Ehhez 1869-ig kell visszalépnünk az időben, az újjászerveződő honvédség, pesti első honvédzászlóalj október 31-i ünnepélyes zászlószenteléséig.
A gyalogzászlóaljak megszervezésekor gondoskodtak az ezredjelvények beszerzéséről, hivatkozva a magyar királyi honvédség szolgálati szabályzatára (1.rész 423. pontja):
,,A zászló a honvéd szentsége, dicső záloga ama bizalomnak, melyet király és ország harcosainak vitézségébe helyez, a gyülekezési és egyesülési jel a legfontosabb pillanatban és ama jelvény, mely alatt győzniök vagy halnok kell.“
Rosenthal pesti kereskedő vállalta el, hogy félév alatt elkészíti a zászlókat, így a műhelyéből került ki a pesti 1. honvéd-zászlóalj lobogója is.
Zászlóanyának előbb gróf Andrássy Gyulánét akarták, Andrássy Gyula miniszterelnök azonban keresztülvitte, hogy Erzsébet királyné fogadta el a zászlóanyaságot.
A magyar katonai zászlók történetéhez szorosan kapcsolódott a zászlóanyák szerepe.
A zászlóanya a zászló keresztanyjaként nem csak a zászló felett vállalt védnökséget, hanem az egész alakulat felett is. Személyében a civil szférát kötötte össze a katonaival.
Az újonnan kiosztott zászlókat a kora újkortól kezdődően ünnepélyesen felszentelték, megáldották. A zászlószentelések ceremóniájához tartozott a zászlószög beverés, a zászlószalagok felkötése, a felszentelés, a zászló felmutatása a csapatnak. Az így megkeresztelt zászlóra tettek esküt, vitték a harcmezőre, és a katonák temetése is a felszentelt zászló jelenlétében zajlott. A felavatott zászlót különös tisztelet illette meg, és az avatást követően a katonai szervezetet önmagában is képviselő jelképpé vált.
A 1869. október 31-én, a zászlóavatás napján az első honvéd-zászlóalj az üllői úton lévő laktanyából 9 órakor a budai várba vonult. A dísztéren sorakoztak Horváth János ezredes és parancsnokkal, várva a királynét, ki e napra eljött Gödöllőről, hogy zászlóanyai tisztjét személyesen végezze.
Tizenegy óra felé a vár felől előrobogtak az udvari kocsik. A királyné az elsőben ült József főherceggel. Erzsébet gazdagon fodrozott galambszürke selyemruhában, bársony köpenyben volt, fején magyar kalappal, rövid fátyollal. A főherceg ez alkalommal viselte először főparancsnoki díszmagyar ruháját.
Horváth János ezredes leeresztett karddal tisztelgett, s honvédségével az elrobogó kocsi után vonult a Mátyás-templom elé, melynek kapujában a prímás üdvözölte a királynét és kíséretét. A tér megtelt, a templomba már egy órával előbb sem lehetett jutni. A középhajó oszlopain magyar- és a társországok zászlói lobogtak; az oltártól vörös posztó futott lefelé; az oltár jobboldalán trónszerű imaszék állt két vánkossal a királyné számára.
A főoltárnál egy szakasz honvéd állt, s a vörös tokba burkolt zászló a zászlótartó kezében fogta. A nemzeti szín szegélyű fehér selyem zászlót az oltárhoz vitték.
Simor János hercegprímás végezte a zászlószentelés szertartásait és beszédében a királyné személyét is dicsőítette:
,,— S valóban buzdító körülmények között veszi át a honvédsereg ezen első zászlóját . . . Dicső királynénk, Erzsébet felséges asszonyunk maga vállalta el az ünnepélyen a zászlóanyai tisztet; azon fejedelmi bajor hölgy, ki mint legnagyobb királynéink: Nagy Lajos és Hollós Mátyás anyja, két magas lelkű Erzsébet, a magyar nemzet nagyságának és boldogításának szentelte életét…“
Majd a zászlót egy állványra fektették, s elkezdődött a szögek beverése.
Az első három szöget a prímás verte be, a szentháromság nevében; a negyediket gr. Festetics György a király nevében; az ötödiket a királyné maga, mint zászlóanya; aztán b. Eötvös József a távollévő honvédelmi miniszter nevében, József főherceg, b. Nopcsa Ferenc, Rosenzweig tábornok, gr. Andrássy Gyuláné, Ferenczy Ida, hat honvéd, mint a hat század képviselője, Ivánka Imre a régi honvédek nevében.
A királyné által használt kalapács ezután Nemzeti Múzeum régiségtárába került, az emléktárgyak közé, a hatos szoba 12. tárlójában bárki megtekinthette.
Ezalatt a zenekedvelők kara a kóruson Them Károly új honvéddalát énekelte Barsi József költeményére. A harmadik versszak után imára pörögtek a dobok, s kinn ismét díszlövések hangoztak.
E harmadik versszak igy hangzott:
„ Árpád vezér s nagy királyok
Hosszú sora néz, reánk,
S mind a hősök, kik javadért
Onták vérök, szent hazánk !
Ezer évnek vitézsége,
Fáradalma s dicsősége
Drága kincsül szállá ránk,
S minden hős egy-egy apánk !”
A szögek beverése után két, teljes díszbe öltözött nyoszolyó leány b. Eötvös Mária (a miniszter leánya,) és Kovács Hanna (jeles orvos leánya) előléptek, s felkötötték a királyné ajándékát: a pompás hímzésű zászlószalagot.
Az ünnepségről tudósító újságcikkek szerint a szalag kék alapján a magyar címer ragyogott, e szavakkal: „Király és hazáért“, a másik részén arany és gyöngyhímzésű magyar címer, e névvel: „Erzsébet“. A szalagot aranyrojtok és bojtok díszítették.
Az Érdekes Ujság 1917-es cikkében közölt fotón a szalagon ez olvasható: „Az első magyar királyi Pesti zászlóalj” ill. „Budán October 26ikán 1869”.
A zászlóhoz kapcsolódó „bájos híresztelés” is szárnyra kapott. Miszerint Őfelsége hímezte a pompás szalagokat. Ezt maga Ferenczy Ida cáfolta meg, miszerint Erzsébetnek nem volt türelme a kézimunkázáshoz. Ellenben az igaz volt, hogy a királyné ajándéka Gödöllőn „felsőbb utasításai és ellenőrzése mellett” készült.
Ekkor a megáldott zászlót József főherceg és Horváth János ezredes kíséretében kivitték a templomból. A nép és honvédek ujjongva éljenzék, mialatt katonai zene hangzott. Ezután következett a honvédek esküje, mialatt mindenki levette kalapját. Horváth ezredes lóhátról lelkesítő szavakat mondott,éltetve a hazát, királyt és a királynét, e zászló keresztanyját.
„Honvédek! íme, átadom nektek az első magyar hadzászlót, melyet felséges királynénk saját kezeivel díszített fel. — Büszkék lehetünk magyarok, büszkék honvédek , hogy e szerencse bennünket ért. E percztől sorsunk e zászlóhoz van csatolva,, vezércsillagként fog az előttünk tündökleni a csaták magasztos óráiban; körülé gyülekezünk majd a harcz döntő perczeiben, soha sem feledve, hogy zászlónk keresztanyja hazánk dicső királynéja. Hűn fogjuk követni e szent jelvényt, és fönséges főparancsnokunkat, kinek vezénylete alatt győzünk, vagy királyunkért és hazánkért halni fogunk. Éljen a király! Éljen dicső királynénk! Éljen a haza!“
Ezalatt benn a primás „Te Deum“-ot tartott. Zármise után a várpalotába térő királynét harsány éljenek kisérték. Ezután csakhamar visszatért Gödöllőre. József főherceg pedig megszemlélte a zászlóaljat és csapatokat.
Az érdekes Ujság 1917-es cikke hívta fel a figyelmemet egy 1870-es újságban megjelent rajzra. A ,,Magyarország és a Nagyvilág“ 1870. január 23-án közölt egy képes leírást a pesti honvédzászló felszenteléséről. Ezen az illusztráción Erzsébet királyné arcképén kívül másokat is bemutat. Szerepel rajta gróf Andrássy Gyuláné, aki a kolozsvári; Erzsébet főhercegnő, József nádor leánya, aki a kassai; Mária belga királyné, szintén a nádornak a lánya, aki a pozsonyi; báró Rauch Levinné, aki a zágrábi honvédzászlóalj hasonló ünnepén szerepelt, mint zászlóanya.
40 esztendővel később, 1909-ben a budapesti 1. honvédgyalogezred tisztikara Berán Lajos szobrászművésszel érc-emléklapot és emlékgyűrűt készíttetett a zászlószentelésről és a felséges zászlóanyáról.
Erzsébet királyné lépcsős emelvényen lévő trónszéken ülve, kezeit ölében tartva, magyaros ruhában, jobb profilban ábrázolva, fején nyitott korona és vállára omló fátyol. A szobor előtt j. egy honvéd áll leeresztett ezredzászlóval a kezében. A háttérben felsorakozott, egy sorban álló honvédek szuronyos puskával, vigyázzállásban, előttük j. a szoborral szemben a vezénylő tiszt áll, mögöttük a budai királyi vár látképe. A szelvényen 1. ZÁSZLÓNKHOZ TŰRHETETLENÜL HÜVEN / FELSÉGES ANYJÁHOZ HERVADHATATLAN KEGYELETTEL 1869-1909 — I. HONVÉD GYALOGEZRED b. 1. a lépcső alján: BERÁN mj. Ep. v. Br. plakett 68 x 53 mm. (1909)
És elérkeztünk az első világháború időszakához, amikor is a gyűjteményem különleges sapkajelvény-próbanyomata is készült. A korabeli sajtó így írt a sapkajelvényről:
„S most, hogy a rettenetes harcok viharzó útjait járja, pusztító fergetegeit szenvedi Erzsébet királynénk hős ezrede a rettenthetlen revisnyei Reviczky László ezredessel, ismét a felséges zászlóanya dicstelt emlékezetét ,hamvas, szent vértanú képét elevenítik fel a budapesti honvédek. Az egyes honvédek sapkájára és szíve felé —küzdjenek bármely fronton, bármely másezredhez is széledeztek el! —, a felséges zászlóanya gyönyörűséges képével, felkerült a legmeghatóbb ezredjelvény. (…) Ezt a valamennyi egyes honvédnek összetartozandóságát művészileg kifejező fejedelmi ércrózsát ismét Berán Lajos alkotta meg. E gyönyörűséges jelvényt önérzetesen, büszkén viselheti Erzsébet királynénak sebektől szaggatott, töviskoszorús hősi ezrede!”
„
Az 1. gyalogezred sapkajelvényének nagy alakú változata is létezik, a bronz öntvény 23 cm magas:
Forrás:
Bartha Lajos – Dereánó Ödön (1939): Az 1. honvéd gyalogezred története és háborús emlékalbuma. Budapest.
Gosztonyi József (1998): Erzsébet királyné az éremművészet tükrében. Éremtani Lapok. 50.sz. p.4-8.
Móricz Pál (1917): Erzsébet királyné ezrede. Az Érdekes Ujsag. 5(35). p.20-22.
Móricz Pál (1929): A magyar királyi honvéd: 1868-1918. Budapest, Athenaeum
Reider Mónika (2018): Zászlóanyák a magyar hadi események forgatagában – A zászlóanyai szerepkör a műtárgyak tükrében. Orpheus Noster 10(1). p. 73-80.
Rudnyánszky Gyula (1889): Ereklyék a múzeumban. Magyar Szemle 1(33). p.390-391.
sz.n. (1869): Az első honvédzászló. Nefelejts. 11(45) p.533-535.
sz.n. (1869): Az első honvédzászló felszentelése. Fővárosi Lapok 251. p.1003.
sz.n. (1870): A pesti honvédzászló fölszentelése. Magyarország és a Nagyvilág. 6(4). p.41-43.
Az interneten felbukkant változatok:
